Intézetünk jelene, szakmai tevékenysége

 

 

Az EMMI Budapesti Javítóintézet Alapító Okirat szerinti alaptevékenysége, a bíróságok által előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorú fiúk számára javítóintézeti ellátás és nevelés biztosítása, országos hatáskörrel, 100 férőhelyen, jelenleg már 12 éves életkortól Közfeladatunk a fiatalkorú előzetes letartóztatottak őrzése, nevelése, oktatása és szakmai alapozó képzése, személyiségük helyes irányba történő fejlesztése, hogy szabadulásuk után képesek legyenek a társadalom hasznos tagjává válni.

 

Mindezen tevékenységet egy sajátos viszonyrendszerben tudjuk értelmezni. E szerint a szigorúan szabályozott jogi keret a letartóztatást, annak rideg és szabadságelvonó attitűdjét helyezi pozícióba, minden járulékos elemével, amibe beletartozik a magasra emelt kőkerítés, a börtönökből ismert pengedrót, a zsiliprendszerű határoló kapuk, a rácsok és elektromos ajtók, a mindenhol jelenlévő megfigyelő rendszer, a felnőttre, gyermekre egyaránt vonatkozó alaki követelmények, és a létszámellenőrzések, szemlék végeláthatatlan sora. De mit is érne egy keret, ha hiányzik belőle a valódi tartalom. Mint a gyermekvédelmi rendszer része, a javítóintézeti nevelés, a javítóintézeti előzetes letartóztatás, olyan elvárásoknak, mi több követelményeknek kell, hogy megfeleljen, melyek egyaránt kielégítik a társadalom önvédelmi igényének, akár egyes emberekre lebontott elvárásait, azaz védjük meg őket a fiatalkorú bűnelkövetőktől, oldjunk meg őket érintő társadalmi problémákat, izoláljuk a vétkeseket. Másodsorban, feleljünk meg saját szakmai elvárásainknak. Gyermekvédőkhöz, szociális szakemberekhez, pedagógusokhoz méltóan, egész sor alapértéket állítunk magunk elé. Mindezen hitvallás alapján, igyekszünk olyan tartalmakkal megtölteni a jogszabályokból levezethető szigorú keretet, ami nem marad falakon belül, hanem a nálunk hosszabb, vagy rövidebb időt eltöltő gyerekek magukkal viszik a „civil” életbe, ahol a társadalom által elfogadott, a mindennapokban, a tanulásban, a munkában, vagy a családi, szocializációs viszonyrendszerben konvertálható fundamentális értéké válik. Nem tisztünk és nem is célunk büntetni, nevelünk, tanítunk, szocializálunk, és igyekszünk előcsalogatni mindenkiből a saját maga szerethető énjét, szunnyadó tehetségét.

 

A fentieknek alárendelve alakítottuk ki a szakmai programunkat, ami lefekteti, hogy a javítóintézetben folyó nevelés célja a fiatalkorú társadalmi beilleszkedésének elősegítése, ennek érdekében beilleszkedési zavarai enyhítése, pszichés állapota rendezése, iskolázottságának, szakmai képzettségének fejlesztése, az alapvető erkölcsi normák elfogadtatása, az egészséges életmódra való felkészítés. Az intézetben olyan kompenzáló, korrigáló nevelést biztosítunk, amely egyidejűleg törekszik a fiatalkorú megelőző életútja hiányainak pótlására és a bűnelkövetése hátterében rejlő hibás viszonyulási rendszer kijavítására.

 

Az intézetben a pedagógiai munka a teljes hét, és teljes nap vonatkozásában, szorosan strukturálja az ellátott gyerekek idejét, egyben szinte teljesen kiiktatja az irányítatlan tevékenységet.

 

Tanóra jellegű keretben, tanévi, félévi, negyedévi, heti, napi terv alapján, órarendre bontva három, szervezetileg és tevékenységében különálló, de célrendszerében és módszertanában szorosan kapcsolódó területen érvényesül pedagógiai munkánk:

  • az iskola,
  • a munkafoglalkoztatás,
  • a nevelőotthon

 

Pedagógiai hitvallásunknak megfelelően, pedagógiai programunk kiemelten fontos fejlesztési területeként kezeljük az intézet oktatási egységében végzett nevelést-oktatást, mivel sok fiatal életében az itt eltöltött idő, utolsó lehetőségként ad esélyt az iskolai tanulmányok folytatására vagy újra kezdésére. Az általunk nyújtott szolgáltatás elősegíti, hogy fiataljaink az intézményünkből történő távozásuk után jobb személyes pozíciókkal rendelkezzenek a társadalmi beilleszkedéshez, magasabb szinten legyenek képzettek, pozitív irányba változzon a munkához való viszonyuk a befogadáskori személyiségállapotukhoz, dokumentált iskolai végzettségükhöz képest. A fiatalok tanulási képességeinek intenzív és több részterületet átfogó, komplex fejlesztésével, tanulás iránti motiváltságuk változását elősegítve, az iskolai előmenetel fontosságát kiemelve, olyan jövőkép kialakításában segítjük növendékeinket, melyben az iskolai tudás, mint érték jelenhet meg. A közösen felvázolt jövőkép megvalósításának nélkülözhetetlen eleme a megkezdett tanulmányok folytatása, az iskolai oktatásban való aktív részvétel. A pedagógusok új módszerek alkalmazásával színesítik az iskolai munkát. A tanulást komplex, a tanulási készségekre-kepeségekre irányuló fejlesztési programmal segítjük, a délelőtti pszicho-pedagógiai csoport működtetésével. Az igényekhez leginkább illeszkedő tanulás módszertani ismeretek (élmény, mesepedagógia) alkalmazásával, a gyakori szóbeli és írásbeli tudáspróbák (minimum 4 alkalommal), tesztek, ellenőrzések segítségével segítettük tanulóinkat a tanulási folyamatban. Tehetséggondozó programunk egyik fő elve a tanulók képességeihez igazodó differenciálás volt. Ennek keretében felkutatjuk a tehetségeket, kiemelt fejlesztési programmal felkeltjük továbbtanulás iránti igényüket. A rendszeres tanulásra szoktatással felerősítjük az önálló kezdeményezésre, problémamegoldásra, alternatív gondolkodásra, kreativitásra való törekvésüket, művészeti, humán,- és reál területen egyaránt. Az ellátott gyermekek számára biztosítjuk az eredményesebb tanuláshoz és a minőségi munkafoglalkoztatáshoz szükséges feltételeket.

A délelőtti foglalkoztatás az intézmény egészét átfogó pedagógiai program alapján, az intézmény minden részlegével és az együttműködő intézményekkel konzultálva, konszenzus alapján szerveződik. Az intézményünkbe befogadott fiatalkorúak, hetente négy napon iskolai oktatásban, két napon pedig munkafoglalkoztatáson vesznek részt.

 

A munkafoglalkoztatás alapja a bekerülő gyerekek szociokulturális háttere, szocializáltságuk aktuális szintje. Nagyobb számban érkeznek olyan fiatalok, akik korábban nem becsülték a fizikai munkát, nem tartották fontosnak, értékteremtő tevékenységnek azt, és hiányzott azon minta az életükből, ami a munkához, a munkába járáshoz, a rendszeres produktív tevékenységhez való viszonyukat pozitívan befolyásolta volna. Munkatapasztalatuk többségében nincs, vagy negatív élményekkel terhelt, monotónia tűrésűk alacsony szintű, munkához való viszonyuk negatív, a munkavégzés iránt motiválatlanok. A munkafoglalkoztatás célja különböző munkafolyamatok betanítása, az önálló munkavégző képesség kialakítása, fejlesztése, munkatevékenységek elvégzésére történő felkészítés védett munkakörülmények keretében. Célunk, egyfajta pályaorientációs paletta házon belüli kialakítása, másrészt szeretnénk elérni, hogy távozásuk után, a munkaerőpiacon nagyobb eséllyel jelenhessenek meg, képesek legyenek adaptív munkakultúra elsajátítására, különböző munkatevékenységek végzésére, motiváltabbá váljanak az eredményes, önálló munkavégzésre.

 

A munkafoglalkoztatás helyét minden újonnan érkező növendék részére, az intézményben működő szakértői csoport javaslatára, az igazgató jelöli ki a nevelési csoportba helyezéssel egy időben, a növendék aktuális személyiségállapotának, képességeinek, érdeklődésének, a különböző munkatevékenységi formák iránti affinitásának figyelembevételével. A fiatalok a munkájukért, jogszabályban meghatározott mértékű díjazásban részesülnek, amelyet saját szükségletükre fordíthatnak.

 

Munkafoglalkoztatási helyeink:

  • Varroda-vasaló műhely
  • Mosoda
  • Karbantartó műhely
  • Kertészet
  • Udvari karbantartás
  • Szövőműhely
  • Kézműves – kézimunka műhely
  • Kisállat gondozó (terápiás céllal simogató)
  • Kreatív foglalkoztató
  • Szobafestő-mázoló csoport
  • Bedolgozói műhely

 

A délutáni nevelés színtere a nevelőotthon, melynek keretében jelenleg nyolc nevelési csoport működik. Egy befogadó és hét végleges nevelési csoport.

 

A befogadásra előállított fiatalok többségének nehézséget okoz az új helyzete elfogadása és optimális kezelése, krízist élnek át, ami hetekig eltarthat. A csoporthoz beosztott felnőttek biztosítják az ilyenkor szükséges kiemelt figyelmet, munkájukat a mentálhigiénés szakembereink is segítik. A befogadó csoport szeparált elhelyezésével is segíteni kívántuk, a befogadásuk miatt krízist átélő fiatalkorúak nyugodtabb beilleszkedését, intézeti életre történő felkészülésük lehetőségét. A befogadó csoport fiataljai a végleges nevelési csoportok fiataljaival ellentétben, a délelőtt során nem vesznek részt az oktatási egységünk képzésében, és nem vesznek részt munkafoglalkoztató helyek tevékenységében sem. Iskolai tantárgyi felkészítésük a csoporton belül, műhelybeli foglalkoztatásuk kiváltásaként, önkiszolgáló tevékenység keretében az ebédlő takarítása a feladatuk.

 

A befogadó csoport céljához és sajátosságához igazodó program szerint töltik el a délelőttöt:

  • Beszélgető kör formájában készülnek fel, majd zárják le a délelőtti programot.
  • Tanulással, korrepetálással bővítik tantárgyi ismereteiket.
  • Foglalkozások keretében ismerik meg jogaikat és kötelezettségeiket, a Házirend szabályait.
  • Napi rendszerességgel van testnevelési foglalkozás a szabadban, illetve a tornateremben, továbbá a kondicionáló teremben. Heti egy alkalommal a testnevelési órát a nevelési szakmai vezető tartja.
  • Heti rendszerességgel egészségügyi felvilágosító foglalkozáson vesznek részt.
  • A mentálhigiénés és módszertani részleghez tartozó gyógypedagógus a szakértői csoport számára végzett gyógypedagógiai vizsgálatokon túl, szociális készségfejlesztő foglalkozásokat, egyéni felzárkóztató foglalkozásokat tart, napi rendszerességgel.
  • A szakértői csoport számára végzendő vizsgálaton túlmenően, napi rendszerességgel találkoznak a pszichológussal, aki a gyakoribb és közvetlenebb kapcsolat eredményeként hatékonyabb segítséget tud nyújtani az egyénnek és a csoportnak egyaránt.
  • A mentálhigiénés és módszertani részleghez tartozó szocio-terapeuta egyéni és csoportos foglalkozást tart.
  • Az általános igazgatóhelyettes kéthetente jogi ismereteket nyújtó foglalkozást tart.
  • A csoporthoz beosztott munkatársak ismeretterjesztő foglalkozásokat tartanak, filmeket vetítenek, aminek a feldolgozásához megfelelő idő áll rendelkezésükre. Közös zene-hallgatással, társasjátékozással, beszélgetéssel kerülnek egymáshoz közelebb a fiatalok és tanulják az együttműködés alapjait társaikkal és a felnőttekkel egyaránt.

 

A végleges nevelési csoportok alapfeladatukat tekintve nem térnek el egymástól. A csoportok a délutáni órarendben meghatározottak szerint tartják a foglalkozásokat, amelyek tematikusak, ismeretterjesztő anyagokkal bővítettek. A foglalkozások rendszeréhez kapcsolódnak a rendszeresen szervezett versenyek, vetélkedők, bemutatók, játéklehetőségek, jeles napok, történelmi események megünneplése.

A nevelőotthon órarendbe ágyazott foglalkozásai:

  • Heti értékelés
  • Korrepetálás
  • Ismeretterjesztés
  • Nevelési óra
  • Bibliai történetek
  • A cigányság története
  • Család pedagógia + jog
  • Játék, mint készségfejlesztés
  • Kreatív
  • Sport
  • Konfliktuskezelés
  • Kommunikáció
  • Versenyprogramok

 

A kreatív foglalkozáson, illetőleg a művészeti szakkörünkön készült alkotások legjobbjaiból immár hagyományosan, minden év végén megjelentetjük a naptárunkat. A fiatalok alkotásaiból házi kiállítást szervezünk, majd a képek legjelentősebb része az intézet közös helyiségeinek, a gyerekek körleteinek falaira kerülnek, elismerést szerezve ezzel az alkotóknak. A legtehetségesebbek a körletekben falfestményt készítenek, illetve restaurálják az évekkel ezelőtt készített, már megkopott, számukra már ismeretlen, volt növendékek falfestményeit. Évente egy-két alkalommal megjelentetjük a fiatalok alkotásait és írásait felvonultató, a „Szőlő másik oldalán” címet viselő újságunkat. Az újságot és a naptárt nem csak a fiataloknak juttatjuk el, hanem küldünk a felettes szerveinknek, az intézményünkkel kapcsolatban álló állami és civil szervezeteknek is.

 

A nevelőotthon órarenden kívüli foglalkozásai:

1.Szabadidős programok

Az előzetes letartóztatásba helyezett fiataljaink döntő többségénél, bekerülésük pillanatában a szabadidő még strukturálatlan időtöltést jelent, minden idő, amit nem iskolában kell eltölteni. Kinti életükben a szabadidő fogalma nem kapcsolódott össze az ismeretszerzéssel, az aktív pihenéssel, sportolással, kulturálódással, önfejlesztéssel töltött idővel, pozitív hatású közösségi programokkal.

Az intézeti szabadidős programok az azt vezető nevelő személyén keresztül, a közösségi élmények megtapasztalásával, a siker élményével, a programok tartalmával erősítik az együttélési szabályokat, bővítik a fiatalok ismereteit, fejlesztik a toleranciás és empátiás képességet. Erősítik a segítségnyújtásnak és a segítéség elfogadásának képességét. Alkalmasak lehetnek az önbizalom fejlesztésére, a képességek megtapasztalására, a tehetségek felismerésére, a motivációs szint emelésére. A szabadidős programoknak jelentős szerepe lehet a szorongás oldásában, a csoportokon belüli konfliktusok kezelésében.

2.Hitélet

A délutáni órarend részét képező bibliai ismeretek foglalkozásain túl, 2012 májusában indítottuk a „csendes szoba” programunkat, ami a növendékek hitéletébe hozott új szint. A foglalkozások helyszíne a nevelőotthon I. emeletén kialakított és felújított szoba. A csendes szobát Szűcs Balázs Atya, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lelkésze és Nagy Anna Mária irodalomtanár vezeti, fiatal segítők bevonásával. A csendes szobás alkalmak kétheti rendszerességgel állnak rendelkezésre a fiúk számára. A csendes szoba foglalkozásain alkalmanként három csoportban, 40-45 gyermek vesz részt. A részvétel önkéntes. A „csendes szoba” foglalkozásain lehetősége van a fiataloknak az elcsendesedésre, imára, beszélgetésre. Ráhangolódásul drámás játékokat, művészetterápiából ismert módszereket használnak. A foglalkozáson rajzolnak, festenek, szituációs játékokat játszanak, beszélgetnek és imádkoznak. A foglalkozás keretében a fiatalok közösen készítettek egy képet, amelyet 2013. év karácsonya alkalmából elküldtek Ferenc Pápának ajándékba. Őszentsége Ferenc Pápa az ajándékért köszönetét fejezte ki, egyben Mindnyájunkra Apostoli Áldását küldte. A foglalkozás vezetői igyekeznek a gyerekek aktuális problémái szerint alakítani az órák szerkezetét. A foglalkozások hozzásegítik a fiatalokat a világról és önmagukról alkotott képük pozitív irányba fordításához, önvizsgálatukhoz, önkifejezésük erősítéséhez. Az elfogadó attitűd, a bizalmi légkör a növendékeket megnyitja, őszintébben tudnak beszélni a gondjaikról, terveikről.

 

  1. októberben állítottuk fel intézetünk udvarán a kopjafát, amellyel létrehoztuk az intézet falai közötti megemlékezés helyét, mivel a mi növendékeink nem tudják az intézetünket elhagyni, és halottaik sírjánál emlékezni egy szál virággal. A kopjafa lehetőséget teremt arra is, hogy az intézetben tartózkodó növendékek az év bármely napján bekövetkezett családi tragédiájuk esetén megállhassanak, és meggyújthassák az emlékezés gyertyáját. A kopjafa nem csak a halottainkra, hanem a nemzeti ünnepeink alkalmával, nemzetünk hőseinkre való megemlékezés színhelyévé is vált.

A nevelési csoportok alapfeladatai azonosak, de lényeges eltérés van a végleges nevelési csoportok összetételét tekintve. Mindegyik más jellemzőkkel és sajátosságokkal bír, ami befolyásolja az alapfeladatok végrehajtásának módszerét, a fiatalkorúakkal szemben támasztott követelményeket.

 

A büntethetőségi életkor 2013. július 1-jén hatályosult leszállítása kapcsán, már a 12-14. életév közötti fiatalok előzetes letartóztatása is elrendelhető. Az elhelyezés tekintetében, a 16 év alatti fiatalokat el kell különíteni a 16. életévüket betöltöttektől. Erre tekintettel jelenleg két nevelési csoportunk van, amely a 16. év alatti fiatalokat fogadja.

 

Az életkor szerinti differenciálódás szükségessége, további, szakmai szempontokon alapuló specializálódás irányába indított el bennünket és 2013. évben létrehoztunk egy reszocializációs és egy speciális csoportot.

 

A reszocializációs csoport célcsoportjaként a súlyosabb disszociális tüneteket, oppozíciós zavarokat, agressziót mutató fiatalkorúakat jelöltük meg. A csoportba elsősorban az impulzívabb, alacsony frusztrációs toleranciával rendelkező, szocializálatlan agresszió levezetést mutató, a szabályokat megkerülő gyerekeket igyekeztünk helyezni. Az eredményes csoportépítés elérése érdekében a nevelők az alábbi célokat igyekeznek megvalósítani:

  • Valós csoport kialakítása
  • Személyes kompetenciák megismerése és fejlesztése
  • Önismeret fejlesztése
  • Konfliktuskezelési módszerek elsajátítása és alkalmazása
  • Egyszerűen követhető, sarkos szabályok
  • Szabályokhoz való igazodás készségének kialakítása

 

A speciális csoportunkat az értelmi fogyatékos, szenvedélybeteg, a súlyos beilleszkedési- és személyiségzavarokkal, pszichés tünetekkel küzdő fiatalkorúak számára hoztuk létre.

A csoport fő célkitűzései:

  • az önismeret, a kommunikáció, a konfliktuskezelés fejlesztése,
  • a szabályokhoz való igazodás képességének kialakítása és fejlesztése
  • a tanuláshoz és a tartós munkavégzéshez szükséges pszichés és fizikai teherbíró képesség kialakítása
  • az alapvető szükségletek és vágyak azonnali kielégítése időbeli elhalasztásának megtanulása.

 

A törvényi kötelezettségnek, illetőleg a szakmai megfontolásainknak való megfelelés érdekében nem csak a Szakmai Programunkat változtattuk meg, de át kellett gondoljuk az épületeink nyújtotta, az új szabályozásnak megfelelő szeparálhatóság lehetőségeit is, ami átépítést, korszerűsítési munkákat igényelt. A munkálatokban a fogvatartott fiatalok is szerepet vállaltak.

 

Az átépítés utáni csoport elhelyezés az alábbi lett:

  • „A” épület földszint
  • befogadó csoport
  • „A” épület I. emelet
  • sz. és 2. sz. nevelési csoport
  • „A” épület II. emelet              –
  • sz. nevelési csoport és a 4. sz. pszichopedagógiai csoport
  • „A” épület III. emelet……
  • sz. reszocializációs csoport és a 6. sz., 16 év alattiak csoportja
  • „B” épület I. emelet
  • számú, 16 év alattiak csoportja

 

A hálók berendezése intézeti szinten is egységes. Minden hálóban 2 szóló és egy emeletes ágy, 4 db szekrény, legfeljebb 1 kisasztal került elhelyezésre. A szobában 1 db kisebb szőnyeget lehet leteríteni. Egységes a szekrény és az ágyrend, amelyet a körletekben kifüggesztett rajz alapján kell kialakítani és ellenőrizni. A körleteket a fiatalok szakkörön, kreatív foglalkozáson, intézeten belüli rajz pályázaton készült képei díszítik, amihez azonos formájú kereteket biztosítottunk. A megújult megjelenés és berendezés az átláthatóságot, ezzel a könnyebb ellenőrizhetőséget, a nagyobb biztonságot is szolgálja.

 

A fiatalokkal való szakmai foglalkozás negyedik, kiemelkedően fontos területe a mentálhigiénés szakemberek által végzett tevékenység, amely segíti, támogatja az intézet nevelőinek munkáját. Az előzetesen letartóztatott fiatalkorúak intézeti keretek között folyó oktatásához, neveléséhez szervesen illeszkedik a mentálhigiénés szolgálatunk munkatársai (gyógypedagógus, pszichológusok, terapeuták) által végzett fejlesztés. Jelentős előbbre lépésnek tartjuk, hogy mára már 3 fő pszichológust, valamint zene, tánc, és művészet terapeutát tud az intézetünk alkalmazni, akik a délelőtti, illetőleg délutáni órarendbe ágyazottan szocio-, zene-, művészet- és táncterápiás egyéni és csoportos foglalkozásokat tartanak. Munkájuk révén erősödik az előzetesen fogvatartottak önismerete, pozitívan változik önképük, javul a kommunikációs és konfliktuskezelő képességük.

 

Az intézetben a pszichológiai és a pedagógiai munka szorosan ötvöződik, ezzel is segítve a fiatalok személyiségének fejlődését, személyiségük korrekcióját, valamint a társadalmi beilleszkedést. A pszichológusok, a jogszabályi előírásnak megfelelően felmérik a befogadásra előállított fiatalkorúakat, továbbá egyéni terápiával, az előzetesen letartóztatottak folyamatos és rendszeres vizsgálatával segítik a nevelők fejlesztési tervének szakszerű elkészítését, a felmerülő pszichés problémák hatékony kezelését.

 

Erőforrásaink bővítésére intézetünk is keres pályázati lehetőségeket, de örömmel csatlakozunk más szervezetek, társintézmények pályázataihoz is. A TÁMOP „Lépés Váltás” programban a Nevelő Otthonok Nemzetközi Szövetsége Magyarországi Egyesülete (FICE) főpályázóként, a Rákospalotai Javítóintézet és intézményünk konzorciumi partnerként vett részt. A pályázat nyitó konferenciája intézményünk dísztermében került megrendezésre, neves szakmai előadók közreműködésével.

A Miniszterelnökség által meghirdetett „Magyar Holokauszt Emlékév- 2014” keretében, a FICE és a javítóintézetek közös pályázata a „Képtelen Képeslapok”, a Holokauszt zsidó, a Pharrajimos roma származású áldozatairól való méltó megemlékezésre, valamint Radnóti Miklós életének, költészetének megismerésével, a költő halálának 70. évfordulójára történő megemlékezésre adott lehetőséget.

 

Intézetünk mára megújult díszterme, alkalmas az intézményi életünkön túlnyúló rendezvények szervezésére és lebonyolítására is. Az elmúlt időszakban két kiemelkedő szakmai nap, konferencia megszervezésében és lebonyolításában vettünk részt. Az egyik a Magyar Kriminológiai Társaság Gyermekvédelmi Szekciójának intézményünkben megtartott kihelyezett ülése, „A javítóintézetek feladatai az új Btk. tükrében, a fiatalkorúak befogadása 12-21 éves életkor között” című programmal, a másik a XIX. Ferenczi György Szakmai Nap megrendezése, melynek témája a „Pszichoaktív szerek kapcsolata a bűnelkövetéssel” volt. A rendezvény témájához kapcsolódóan, rajzpályázatot hirdetünk a társintézményeink fiataljai részére „Bűn és drog” címmel, az alkotásokat a konferencia helyszínén mutattuk be.

 

Zárszó

 

Jogelődünk, a Jó Pásztor Leánynevelő Intézet 1892. évi megnyitása óta intézetünk, az elnevezésén túlmenően is nagyon sok változást élt meg. Változtak az intézet fenntartói, az éppen aktuális profil szerinti feladatok, a tevékenységet meghatározó jogszabályok, a befogadottak életkora és neme.

 

Nem változott azonban az intézmény azon küldetése, hogy a szociálisan hátrányos helyzetből, komoly deficitekkel érkező elesett, bajba került gyermekeknek védelmet, támogatást kell nyújtani. Oktatásukkal, képzésükkel, munkára nevelésükkel segíteni kell őket a képzettségbeli és szocializációs hiányaik pótlásában, pozitív irányú fejlődésükben, hogy esélyt kapjanak egy tisztább, jobb életre, a zökkenő mentesebb társadalmi beilleszkedésre.