Általános igazgatóhelyettes

Szakmai bemutatkozás

Hegedűs Sándor
általános igazgatóhelyettes
E-mail cím: hegedus.sandor@bpjavito.hu

Eddigi életutam munkahelyei bár különböző szakmai ágazathoz tartoztak, de a munkaköri feladataim fundamentuma mindig ugyanaz maradt: az emberekkel való foglalkozás, ezen belül is, a közel 40 éves munkaviszonyom jelentősebb hányadában a társadalom perifériájára szorult, többségében hátrányos helyzetű, bűncselekményt elkövetett fiatal- és felnőtt korúak segítése, támogatása és jogszabályok által körülhatárolt kontrollja volt a feladatom.

1981. évtől, hat éven át voltam egy budapesti ipari vállalat személyzeti munkatársa. A humánpolitikai szakterületen eltöltött időszak alatt gyakorlatot szereztem a vállalati humánerőforrás gazdálkodás terveinek kialakításában, a vezetői értékelések és minősítések tervezésében, elkészítésében, kommunikációjában. A feladatkör ellátása során rutint szerezhettem a különböző szakmai területek koordinációjában, a személyközi kapcsolatok erősítésében, szervezési feladatok ellátásában.

1987 októberében egy másik szakmai területen folytattam pályafutásomat. Ekkor léptem be a Fővárosi Bíróság kötelékébe, mint pártfogó felügyelő. Hosszú időn keresztül a pártfogó felügyelői tevékenység teljes palettája a munkaköri feladataim közé tartozott, így a pártfogó felügyelet, a javító-nevelő-, majd az ezt felváltó közérdekű munka büntetés és az utógondozás végrehajtásáért egyaránt feleltem az ügyfeleim tekintetében. A pártfogói munkához aktívan hozzátartozott a büntetés-végrehajtási intézményekkel való kapcsolattartás. A magyarországi pártfogói rendszer fejlesztése, egységesítése és ezzel együtt annak strukturális átalakítása révén, 2003. évben a bíróság állományából az Igazságügyi Hivatal állományába, azon belül a Fővárosi Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatához kerültem, ahol a munkám részben a korábbival azonos tartalmú volt, de a változó feladatok, jogintézmények és szakmai elképzelések révén lehetőségem volt a megújulásra is. A 2005. évtől csoportvezetőként irányíthattam a fővárosi közérdekű munka büntetés végrehajtásáért felelős lelkes csapatot. A munka során a jogszabályoknak megfelelő végrehajtás megkövetelte a büntető anyagi, eljárási törvények, illetve azok végrehajtási jogszabályainak ismeretét és pontos alkalmazását, a szociális, a munkaügyi és társadalombiztosítási területre vonatkozó jogi és intézményi háttér ismeretét. A pártfogó felügyelői munka ötvözi a kontroll és a támogató jellegű feladatokat, így az ellenőrzési, hatósági jellegű munkavégzés mellett a feladatkörömbe tartozott az ügyfelek mindennapi életvitelének segítése, főként a munkakeresésben való támogatás, a szociális ügyek intézésében való közreműködés, a szociális készségek fejlesztése, a családi kapcsolatok erősítése. Az ügyfelek támogatása érdekében folyamatos volt a kapcsolatom az igazságügyi szervekkel, önkormányzatokkal, a szociális és a gyermekvédelmi rendszer intézményeivel, a tevékenységeket támogató civil szervezetekkel, egyházakkal.

A munkámat segítő ismereteim bővítése érdekében, a nevelőtanári és igazgatásszervezői végzettségeimre alapozva pályaorientációs tanácsadói képesítést, illetve mediátori oklevelet szereztem, majd ehhez kapcsolódóan kifejezetten a büntetőügyekben folytatott mediáció területén vettem részt továbbképzéseken. Különleges lehetőséget nyújtott számomra a Holland – Magyar Igazságügyi Együttműködés két éves programjában való részvétel, ahol fő feladatunk a pártfogó felügyelői munka minőségbiztosításának, sztenderdjeinek kialakítása volt. Az ennek keretében megvalósított „Képzők képzése program” részese is voltam, amelynek során különböző, Hollandiában alkalmazott szociális készségfejlesztő, viselkedésterápiás, kognitív programokkal ismerkedhettem meg, illetve két hetes tanulmányút keretében betekintést nyerhettem a holland büntetés-végrehajtás intézményrendszerébe. 

Tevékenységemet szakminiszteri kitüntetéssel és igazságügyi főtanácsosi cím adományozásával ismerték el. Szakmai munkám elismerésének tekintem, hogy részt vehettem a Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügymenetmodelljének kidolgozásában, a végrehajtást segítő nyomtatványok szerkesztésében, az újonnan belépő kollégák felkészítő képzésében és hivatalon beüli vizsgáztatásában. Elismerésként értékelem továbbá, hogy 1998. óta felsőoktatási intézményektől felkérést kaptam hospitáló, terepgyakorlaton lévő hallgatóik fogadására, tereptanári feladatok ellátására, előadásokat tarthattam a Magyar Kriminológiai Társaság tudományos ülésein és a Magyar Bíróképző Akadémia bírákat érintő továbbképzésein.

A Magyar Kriminológiai Társaságba 2008-ban léptem be, a Magyar Pártfogók Országos Szövetségének az 1992. évi alapítása óta voltam tagja, majd 2004. évtől 2011-ig elnöke. Publikációim is e két szakmai szervezet hivatalos lapjaiban jelentek meg.

A gyermekvédelmi rendszerbe 2011. év tavaszán kerültem, amikor felvételt nyertem a Budapesti Javítóintézetbe, ahol az intézet nevelési szakmai vezetője, majd rövid időn belül az intézet általános igazgatóhelyettese lettem. Szerencsésnek érzem magam, mert a korábbi munkahelyeimen szerzett tudásom, tapasztalatom jól hasznosítható a jelenlegi munkahelyemen és munkakörömben, így szakmai életutam kontinuitása a munkahely és szakágazat váltása ellenére is megmaradhatott. Tudásom bővítése, a speciális gyermekvédelmi ismeretek megszerzése érdekében szociális alap, majd szakvizsgát tettem, illetve részt vettem különböző tréning jellegű képzésekben.

A javítóintézetünkbe előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak eddigi élettörténeteit ismerve, megerősítve látom azt a már korábban megfogalmazott véleményemet, hogy a 12-21 éves korosztály esetében még jól kitapintható az a megelőző életút, amely a devianciákhoz, a bűnelkövetéshez vezet. A bekerült fiatalok többségénél tapasztalható, hátrányos helyzetükkel párosuló szocializációs deficitnek, az őket korábban ért negatív hatásoknak, szinte minden esetben egyenes következménye, hogy – leggyakrabban áldozati státuszból kiindulóan-, később bűncselekményt követnek el és életük hosszabb-rövidebb idejű állomásaként javítóintézetben kell tartózkodniuk. Ennek alapján úgy ítélem meg, hogy munkánknak egyszerre kell ötvöznie a gyermekekre, a bűnelkövetőkre, az áldozatokra vonatkozó, biztos szakmai pilléreken nyugvó professzionális tudást, hogy a lehető legtöbb segítséget tudjuk nyújtani a javítóintézetbe került fiataloknak. Munkánk sikerének elengedhetetlen feltétele, hogy a javítóintézetből kikerült fiatalok az őket befogadó mikro,- és makro környezetüktől is megkapják azt az odafigyelést és támaszt, amellyel megbicsaklott életútjuk az értékteremtő, tisztességes életvitel irányába tud fordulni.

 

Budapest, 2015. április

Print Friendly, PDF & Email